Végre délután 1 óra lett és lassan, de biztosan elkezdtek minket beengedni. Előzetes táskavizit után a csarnok előszobájában, az aulában máris megrohantuk a különböző TA - kollekciókat árusító pultokat. Begyűjtöttem ismételten egy pólót, sapkát, illetve a „Songs Forever” újabb példányát is. Nos, megint megkaptam a magamét. Barátaim már tudják, hogy ez a lemez  vagy 4 original csomagolású példányban volt meg nekem,  s bár néhány db-tól  időközben megváltam, tudom, hogy jó helyre kerültek, akiknek annyira sokat jelent, mint nekem.  Szeretem azt az albumot, olyan igazi és valódi…

Az emeleten körös – körül plazma TV-ken mentek a klipek, interjúk, közben pedig szemügyre vehettük az elmúlt 20 év történéseit, ami a party-kat illeti. Rengeteg kép, levél volt kiállítva, sőt a „King Of Love” klipjében viselt ruhája is, ami a tombola fődíja volt. Kézjegyünket is otthagytuk az arra a célra szánt plakáton is, mert „For Youuuuuuuuuuuu”.

Már csak 1 óra választott el minket, hogy a terembe is bejussunk (és egy emelet). Hogy milyen türelmetlen rajongók vannak…J

A bejáratnál aztán kaptunk egy dalszöveget, illetve egy matricát, amit aztán kisütöttünk, hogy a székünkre kell ragasztani a nevünkkel, hogy a koncertre ugyan oda tudjunk visszaülni. Ha nem is az első sorba, de azért jó helyre sikerült leülnünk, pontosan középre. Leginkább egy színházteremhez tudnám hasonlítani a helyszínt, két oldalt és hátul is karzatos erkéllyel , gyönyörű csillárokkal. A kivetítőn Thomas és Modern Talking – klippek mentek. Már nagyon izgatottak voltunk. Hamarosan 3 –at ütött az óra, „The Party started”.

Aztán egy eddig számomra ismeretlen pasas jelent meg a színpadon, mint műsorvezető.

Christopf Sauer –nek hívják, s mint későbbi utána olvasásomból kiderült, egy karácsonyi koncertturnén találkozott először Thomas-al. Ő is izgult már nagyon, ahogy láttam. Kis felvezetőt követően aztán bekonferálta a kedvencet. Iiiiigen, végre megjelent Thomas, Thomas, Thomas!!!  Ahogy kell, megint elegánsan…

Mikor ott áll a színpadon és látom személyesen, még mindig nem hiszem el, hogy ott vagyok. Régebben csak sóhajtoztam, hogy „jajj de jó lenne egyszer Őt látni és hallani a dalait a színpadon”. De az ember ilyenkor úgy érzi, már ezer éve ismeri, hiszen itthon ezerszer és még ezerszer meghallgatom a dalait, ami valamilyen szinten Ő maga. Thomas Anders. A dalaiban pedig nem hazudik. Nem, mert szívből csinálja és milliószor meghálálja nekünk, hogy minden évbe elmegyünk és igenis szeretjük!

A színpadon máris rajongói ajándékok várták, úgymint pl. egy hatalmas torta. Nem túlzok, hatalmas. Christopf-al ketten együtt bírták csak felemelni és feltenni az asztalra, nagyon szép volt. Gondolom nem utolsó sorban finom is! A hölgy, aki készítette, nem is a fiatalabb korosztályból való, ha szabad ilyet mondanom. Az este folyamán egyébként jó néhányszor meglepte még Thomas-t apróságokkal. Már vártam is minden órában az az igazság, csalódtam volna, ha nem marad semmi a koncertre…

Jöttek a szokásos érdeklődő kérdések Thomas-tól, ki honnan jött. Igen, gyakorlatilag lassan világtalálkozó lesz, hiszen Amerikától kezdve Finnországon át Brazíliáig nagyon sokan eljöttek. Horvátország, Spanyolország, Oroszország, Chile, Izrael, Anglia…..és még sorolhatnám. Ilyenkor is megbizonyosodom róla, tévednek, akik azt mondják, hogy „Ugyan, ki kíváncsi még rá, mi újat tud mutatni egyáltalán?”  Nagyon sok újat. Nem kell feltétlenül a Modern Talking – vonallal azonosítani. Persze -  persze azzal vált ismertté, de ezenkívül sok mindent letett az asztalra, s jön az új lemez…

Nem is maradt el a mézes-madzag húzogatása. Három új dal, és abból aprócska részletek. Elsőként mindjárt a címadó dal, a „Good Karma”, majd a másik slágergyanús szerzemény, a „Everybody Wants To Rule The World” . Ami azonban igazán nagy durranásnak ígérkezik, a „The Night Is Still Young” című dalocska, ami egy közös dal „Sandra-val. A hölgyike albuma is nemsokára megjelenik, az Ő cd-jén is hallható lesz a duett.

Thomas aztán ismét feltett egy nagy kérdést, „Ki a legnagyobb rajongóm?” Ahogy elnéztem, nagyon bátortalan volt mindenki velem együtt. Talán egyvalaki volt talpon a vidéken és lóbálta a mancsát. No ezzel nem elégedett meg Thomas, lejött a színpadról és elindult a nézőközönség felé. Rögtön az első sorban ülő hölgynek szegezte a kérdést: „Tudsz németül?”  Jött is a válasz: „Nem!” Azért kicsit tudhatott… „Tudsz angolul?” Ismételten „Nem!” volt a válasz.

Lehet, hogy nem akart a lány nagyon belebonyolódni,  mindenesetre nem menekült. „”Nem baj, nem kell tudni. Menj a színpadra” – hessegette fel Thomas, majd indult tovább. Megindult a fészkelődés, mi  fog történni vajon. Társaságunk egyik férfi tagja szélül ült szintén, egyből jött felém az instrukció, „Brigi, Brigi cseréljünk helyet”. Na én ugyan nem… És ha táncolni kell, vagy énekelni? Mérlegeltem a dolgokat. Itt több, mint ezer ember van. Az egy dolog, hogy eltáncolgatok buliba és éneklem itthon a Thomas - dalokat, na de most itt Thomas van. Előtte kellene…na neeeeeeeem!! Jött is felénk Thomas, bevallom, igyekeztem kerülni a szemkontaktust, mi van ha tényleg énekelni kell?? Hamarosan kiderül…

Egyik barátnőmet ugyanis szerencsésen felinvitálta a színpadra, bár ugye még Ő sem tudta, mi a teendő, .”.de Thomas azt mondta, menjek fel!” Kb 8-10 ember már ott nézelődött kíváncsian a színpadon és izgult, mi lesz a teendő. Mindenkitől megkérdezte Thomas a nevét, s hogy honnan jött. Majd hosszú felvezetés után rátért arra, hogy február 14-e van, Valentin – nap. Így szeretne most mindenkit megajándékozni. Erre egy pörgős zenére felemelkedett a színpadon a függöny, ami mögött hatalmas vödrökben rejtőztek a szétosztásra váró rózsák. Ebben voltak Thomas segítségére a felhívott rajongók. Nagyon meghatódtam. Ez olyan kedves gesztus volt Tőle, nem is kell mondjam, a rózsa fél Németországon átutazva, de végül hazajutott és itt díszeleg a Thomas – szentély előtt. Semmi baja!!!

Egyébként kedvesét, Claudiá-t is meglepte vagy száz szál rózsával, nagyon bájosak voltak együtt, egymás szívei, lelkei.

A rózsák más fontos szerepet is betöltöttek a party-n. Christopf miután meginterjúvolta Thomas-t a jövőbeli tervekkel kapcsolatban, megkérte, hogy vegyen fel egy szemüveget (violinkulcs alakzatot ábrázolt, Thomas semmit nem látott), illetve tegye a fülére a fejhallgatót, amiből kellemes dal szól majd. „Mark Medlock?” – kérdezte Bernd, mire persze hatalmas nevetés tört ki.

Így  már nem látott és nem hallott semmit, a műsorvezető nyugodtan beszélhetett. Mondta ismételten, hogy most készül itt a party-n a DVD, mennyire jól mutatna majd itt a színpadon, ha az első rész végén, mikor Thomas elköszön, mindenki feldobná a rózsát a színpadra. Felülről is veszik a műsort, milyen gyönyörű látvány lenne… utána persze mindenkinek visszateszik a helyére a rózsákat. Közben Thomas már alig bírt magával, el is hiszem, utána kiderült mit adtak a fülére… AC/DC

A németországi nagy Thomas Anders  és Modern Talking -  honlapok szerkesztői most is képviseltették magukat és egy beszélgetés erejéig Őket is felhívta a színpadra. Ahogy elnéztem, az egyik srác nyerte meg az „Ibiza” c. számra kihirdetett videokészítést. Ötletes tényleg nagyon., először sokkal jobban tetszett ez a dal, mint a „For You”, de csak addig, míg nem hallottam ez utóbbi Club mix-ét. Az valami brutálisan nagyot szól!

Tombola!

Mint minden évben, most is áhítozott mindenki mondjuk egy közös vacsorára Thomas-al, vagy éppen a hatalmas képre, amit kisorsoltak, netán a fődíjra, a „King Of Love” –os ruhájára. Most is akadt segítőtársa a sorsolásnál, Heike Maurer-t szólította a színpadra, s nekiláttak a nagy „Lotto” feliratú gépből kihúzni a tombolákat. Szurkolt mindenki, legalább egy képet, egy ici-pici képecskét, vagy bármit… de sajnos ezúttal sem jártunk szerencsével. Volt, aki tíz tombolát is vásárolt, de nagyon sokan voltunk, itt az sem számított. Olykor a kevesebb több. Azért azt a nagy képet szívesen elvittem volna. Felkötöttem volna  a kocsi tetejére..

Lassan a FC Party végéhez közeledtünk. Jött a meglepetés Thomas-nak. Amit a bejáratnál kaptunk dalszöveget, elkezdtük énekelni. A „You’re My Heart, You’re My Soul” volt átültetve német nyelvre és ami a legfontosabb volt talán belőle, hogy „Thomas, ez a Te napod”! Meghatódott ez a drága jó ember, lehetett látni. Ott ült a kis foteljában, körülötte rajongók, s ezúttal mi énekeltünk Neki. Szép volt, tényleg szép. Aztán jöttek a rózsák. Jujj, csak úgy záporoztak. Az éneklést már én sem bírtam a helyemen, inkább a színpad felé húzódtam. De jó is volt….

Amit viszont sokan nem is láttak.. s a legnagyobbat mosolyogtam rajta. Már éppen szedegették össze a rózsákat, mindenféle nem odaillő dolgokat a színpadon, mikor ott jártam én is. Aztán egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy egy tényleg nem oda illő valamit fog a kezében az egyik hölgy, aki mellesleg az egyik legnagyobb TA- portál szerkesztője. Öhmmm, egy női csipkés alsónemű volt. Valaki még mindig nagyon szereti Thomas-t! Jelentem én is, de nem én voltam, aki feldobta a színpadra. Ment is aztán a csipkelődés, és egymás ugratása, vajon kinek hiányzik….

Így telt le a 3 óra, sajnos gyorsan elszállt az első rész. Felragasztottuk a székünkre a kis matricát, hogy ott bizony mi ülünk. Majd némi felfrissülést követően vártuk a nagy koncertet. Egy órás szünet volt, míg átépítették a színpadot, meg is értem, hogy kellett ennyi…

A  koncert

Közeledett az este 7 óra, kezünkön továbbra is a karszalag, tehát biztosítva volt a bejutás. Külön is lehetett jegyet vásárolni csak a koncertre, így új arcok is feltűntek. Milyen jó dolog is az, ha ugyanoda ülhetünk vissza (pláne ha vannak olyan kedves  németek és mondjuk nem veszik figyelembe, hogy a hely foglalt!

Még mindig nagy volt a készülődés a színpadon, s a nézőtéren is. Egy hölgy ment körbe és csillagszórókat osztogatott. Végül mindenkinek jutott, csak egy probléma volt, gyújtóeszköz nem volt. Gyorsan körbekérdeztük a környékünkön ülőket, kire számíthatunk, végül a mögöttünk ülő fiatalok lettek a szerencsésekJ

Nagyon szép volt a színpad, méltó arra, hogy a 20. FC Party-t együtt és így ünnepeljük.

Egyre halványultak a fények és fokozódott az izgalom, a hangulat. A zenészek már javában a húrok közé csaptak, ismerős dallamok csendültek fel egy-egy akkord erejéig.

Apropó zenészek. Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a csapat 90%-a a Modern Talking-os bandából való. Vannak még kitartó emberek Thomas mellett és értékelik az igazi művészetet.

Csodálkoztam, hiszen a „You’re My Heart, You’re My Soul” MEGAGIGASLÁGER (így egybe) hangzott fel elsőként, de ezzel a dallal nem kezdődhet egy koncert, az mindig a végén jön, mint hab a tortán. Rögtön át is tértek a „Brother Louie” verzéire, míg végül a „Geronimo’s Cadillac” közben már a magas, Talking-os refrén is hallatott magáról a háttérénekeseknek köszönhetően.

Aztán megjelent Ő.

Hatalmas ujjongás, tapsvihar, s akik esetleg hátrébb ültek, inkább a színpad elé vonatoztak, hogy onnan élvezhessék a koncertet. Bár a filmkészítés meg volt tiltva, szemmel láthatóan is nagyon sokan nem törődtek ezzel és bátran készítették a felvételeket (eredménye a legnagyobb video megosztón már javában látható).

Én inkább átadtam magam a ritmusnak, a dallamnak és élveztem a nagyszerű dalokat. Teljesen más hallgatni egy MT – dalt élő hangszereléssel, más értelmet nyer az ember számára.

Belecsempésztek 1-2 dalba meglepetést is, amikor is pl. a „Never Knew Love Like This Before” c. dal egyik refrénjénél a „You’re My Heart”-ot énekelték, avagy a „Last Exit To Brooklyn” –ba az egyik Cher – dalt. Jót mosolyogtam. Hogy mennyire passzoltak oda, hihetetlen.

A csillagszórót nem véletlenül kaptuk. Én személy szerint nagyon szeretem a lírai dalokat, Thomas-tól pedig kifejezetten. Vártam már a koncerten is a szívhez szóló balladákat. Előtérbe került a zenekar, s remekül hangzott a „Lady Lai”, vagy  az „I Will Follow You” ebben a hangszerelésben, a kis medley-ben.

Igaz nagyrészt Modern Talking – dalok hangzottak el, de az igazi bulizós TA – slágerek sem maradtak el. Bár a „King Of Love” klipjében viselt ruháját kisorsolták, azért még utoljára magára öltötte. A színpadon öltözött át, nagy sikoltozást váltott ki, mikor megszabadult a zakójától (pedig tényleg csak attól), s felvette az igazán feltűnő ruhadarabot.

Az emeleti részen tombolták végig a családtagok, barátok a koncertet. Jó volt látni, ahogy pl. Thomas szülei is ott ropják a táncot. Hullámzott az egész csarnok. Végig.

A végén még átöltözött, s egy hófehér zakót vett fel, igazán illő dalokkal búcsúzott.

Thomas, mi köszönjük !

A koncerten elhangzott dalok:

1. Intro 
   You're My Heart.../Brother Louie / Cheri Cheri Lady
2. Geronimo’s Cadillac
3. You Are Not Alone  
4. Independent Girl
5. Never Knew Love Like This Before
6. Give Me Peace on Earth  
7. Ready For The Victory
8. Don't Take Away My Heart
9. China In Her Eyes
10. Soldier
11. Have I Told You Lately/Lady Lai/ I Will Follow You
12. Maria
13. No Face No Name No Number
14. King Of Love
15. You Can Win if You Want
16. Atlantis Is Calling / Jet Airliner
17. Sexy Sexy Lover  
18. Last Exit to Brooklyn
19. Brother Louie
20. Cheri Cheri Lady
21. You’re My Heart, You’re My Soul
22. Thank You For The Music
23. Where Do I Go From Here

    Köszönjük a beszámolót Bittának!

                                                                                                                                                                                        Írta: Bitta 2009. március