Gyerekek

M: Nem, ezt azért nem kell csinálni. (mármint az úszast Formenteraig)
Sandra; Te akkoriban 12 éves voltál. Most hány évesek a gyerekeid? 12?

S: 13, idén lesznek 14

M:  Tehetségesek zene téren?

S:  Gita dobol, Sebastian gitározik egy kicsit és egész jól megy nekik. Bár ez az iskolában nincs támogatva, ott inkább akademikus kiképzést kapnak. És az iskolában mindig azt mondják,  hogy egy zenészből nem lesz semmi és senki…

T: Teljesen úgy, mint a mi időnkben

Nevetnek

S: Szóval a suliban nem támogatják őket zene téren, és lehet hogy egy zeneakadémiára kellett volna adni a gyerekeket.

M: Milyen érzés az Neked,  hogy a gyerekek Angliában vannak, és csak néhány hétben egyszer látod őket?

S: Igen

M: Ki akarta hogy így legyen, Te vagy a gyerekek?

S: Nem, én nem akartam, a gyerekek akarták, az elején nagyon nagyon veszekedtünk emiatt, a gyerekeim emiatt kb 3. hónapig alig beszéltek velem, és nekem a szívem fájt, de engedtem nekik, és teljesítettem a gyerekeim kívánságát. Mert én megmondtam, hogy nem engedem mielőtt 14 évesek lesznek és ennek ellenére már 11 és fél évesen Angliába mentek...

M: Wow

M: Talán a gyerekeid is szenvedtek emiatt. Miért is akartak egyáltalán abban a korban olyan messze menni?
 
S: Ibizán nem voltak nagyon nagy követelések velük szemben és a 2 kis fiúcska a tanárok fején táncolt. Mikor látták videón az angliai iskolát, akkor minden úgy nézett ki mint Harry Potterben, minden szuper...

T: Azt meg kell említeni, hogy a gyerekek ikrek és így ketten erősebbek, mint egyedül...

M: Thomas; szóba jönne ilyesmi a te fiad számára? Hány éves is Ő most? 7?

T: 7 lesz  most.. nem tudom, természetesen átgondolja az ember, és az ember gondolkodhat erről olyan sokat amilyen sokat csak akar, a végén a gyerekeknek kell eldönteni, nekik kell akarni a dolgot, ha a gyerek nem akarja a dolgot, akkor az nem is fog működni.

M: Mindjárt beszélünk tovább. Sandra; Neked is most jelent meg az új albumod, arról is akarunk beszélni...

M: Talán a gyerekeid is szenvedtek emiatt. Miért is akartak egyáltalán abban a korban olyan messze menni?

S: Ibizán nem voltak nagyon nagy követelések velük szemben és a 2 kis fiúcska a tanárok fején táncolt. Mikor látták videón az angliai iskolát, akkor minden úgy nézett ki mint Harry Potterben, minden szuper...

T: Azt meg kell említeni, hogy a gyerekek ikrek és így ketten erősebbek, mint egyedül...

M: Thomas; szóba jönne ilyesmi a te fiad számára? Hány éves is Ő most? 7?

T: 7 lesz  most.. nem tudom, természetesen átgondolja az ember, és az ember gondolkodhat erről olyan sokat amilyen sokat csak akar, a végén a gyerekeknek kell eldönteni, nekik kell akarni a dolgot, ha a gyerek nem akarja a dolgot, akkor az nem is fog működni.

M: Mindjárt beszélünk tovább. Sandra; Neked is most jelent meg az új albumod, arról is akarunk beszélni...

Éttermek

M: Jó étvágyat...és? Először élvezni kell az ízeket és utána beszélni...

T: Akkor a műsornak vége...

M: Igen?

T: De finom!

M: De most őszintén. Ez egy kalóriabomba. De most őszintén, én nagyon szeretném tudni, hogy ebben mennyi kalória van.

S: De te azt mind elégeted ugye?

M: Igen, egy kicsit. Apropó; Ibiza, Ibizán is nagyon jókat lehet enni. Sandra; Te most 25 éve élsz Ibizán, igaz?

S: Igen

M: Van neked ott kedvenc éttermed?

S: Igen, természetesen, és Thomasnak is.

T: Eláruljuk hogy melyik az?

S: Természetesen nem.

M: Van egy étterem, ahol Ti ketten találkoztatok?

T: Több is van, ahol találkozunk/találkoztunk. A strandon van “Jimy’s finest”  ott egyszerűen szuper kaják vannak. Direkt a strandon, mint a Karibiken, ha az ember kinéz, direct Formentera-ra látni.

M: Milyen szép!

T: Igen nagyon szép és tényleg  sok a nagyon jó étterem.

M: Ti élvező emberek vagytok és ennek így is kell lennie.

Szülök

M: A Ti szüleitek is nagyon produktívak, igaz? Mit adtak ők Nektek mint útravaló?

S: Az én apám mindig azt mondta: "leányzó, mindig előre nézz és soha vissza." Az anyám azt mondta, hogy;" ha Te igazán el akarsz valamit érni, az csak tőled függ, hogy el is éred." Szóval ha valamit akarsz, akkor tegyél is érte valamit és ne arra hallgass, hogy mit mondanak a többiek körülötted, neked akarni  kell azt, és menj előre. És tök jó, hogy ezeket mondták a szüleim. Ehhez is tartottam magam.

M: És Nálad, Thomas?

T: Az én szüleim is a háború utáni generáció és nekik sem volt más esélyük, ha az ember akar valamit, akkor az embernek nagyon meg kell azért dolgozni és ezt nálunk úgy mondták, (van 2 tesóm); "mi segítünk nektek … de tenni nektek kell magatoknak." Tehát ez azt jelentette, hogy tenni, tenni, tenni és az ember magárert felelős. Az nagyon fontos.

M: Ezt a mai gyerekeknek is tovább kellene adni.
Mind: Igen

Nézői kérdések

M: (Levelet tartva a kezében) Kedves Volle Kanne! Üdvözlet Sandrának és Thomasnak, az altenburgi fanklubból, Thüringen-ben. Azt írják, hogy klassz az új dal, és Sandra, a fellépésed is nagyon jó volt a hétvégén.  Ott voltál a hétvégén?

S: Bad Siegeberg-ben voltam.

M: Milyen szép! És nem kerdezték mindjárt hogy nem akarsz e ott maradni?

S: Nem, de azt mondtam, hogy szívesen visszajövök és megmutatom a 4 gyerekemnek, mert ezt nekik egyszerűen látniuk kell.

M: A családod bővül, augusztusban lesz az esküvőd...

S: Igen

M: Akkor jön 2 gyerek a vőlegényedtől?

S: Igen, egy fiú és egy lány.

M: Milyen szép, a ház mindig tele van Nálatok....

S: Igen

M: Nagyon jó. A következő levél Alexandratol: "ha én Sandrát látom és hallom, mindig úgy érzem, mintha a fiatalságomba mennék vissza, és Sandra meg mindig írtó jól néz ki, és nagyon kiváncsi az új lemezre. Apropó; az új lemez is lassan megjelenik, igaz?

S: Nem, az új albumom is már rég megjelent.

M: Thomas albuma jön szeptemberben...

T: Igen

M: Sandra; "Back to life", az már a második comeback, ha az ember úgy nézi. Igaz?

S: Nem, az első igazi, ha lehet úgy mondani.  "Back to life": azzal azt akartam kifejezni, hogy megint az életben állok, új szerelmem van, ahogy már láthatták, és teljesen boldog vagyok, "Back to life" nagyon jól passzol a szituációhoz.

M: Az albumon nagyon sok szép dal van...

Thomas; van egy kérdés Hozzád Münchenből: mert olyan keveset hall az ember a Grand Prix-győztesekről a rádióban vagy tv-ben. A norvégnak azt mondták, hogy “suppentruli” ami ugye nem valami kedves dolog. Ugye?

T:  Nem
Nevetnek

M: De Te mit mondasz?

T:  Én nem választottam volna 1. helyezettnek. Őszinte vagyok. A véleményem az, hogy nem volt rossz, de 1. helyezett nem lett volna nálam. Ez természetesen nagyon nehéz ezeknek az első helyezetteknek, akik Európa-szerte ismerté  válnak,  és a helyezést tartani. Az ember csak 1 helyen tud egyszerre lenni.  Itt tapastalatból beszélek.  Voltak idők, amikor mindig úton voltunk, voltak olyan napok, amikor 3 adás is volt más helyen egy nap és azt nem lehet mindig kibírni. És nem lehet örökké azt csinálni. Valamikor jön az időpont, amikor eldől, hogy hol is van az embernek a fő helye és a többi országban háttérbe szorul az ember. Ez így van.

M: Thomas; kit választottál volna 1.-nek a Grand Prix-en?

T:  A svédeket nagyon jónak tartottam.

M: Naja, Németországban 20. helyezett, fedőt rá, ne is beszéljünk róla.

T: Nem, azt úgy kell felfogni: 42 ország vesz részt, és a 20. helyezéssel az első 50 %-ban vagyunk benne.